Hungarikum Szabadegyetem: Üvegfúvók és kristálycsodák

Az Ajka Kristály üvegfúvói és megmunkálói az elmúlt évtizedek során 50 000 féle különböző üveg- és kristály terméket: kelyheket, tálakat, dísztárgyakat alkottak manufakturális jelleggel. Kézzel készült egyedi kristálycsodáik a világban szinte mindenütt jelen vannak. Olyan brandek, világmárkák forgalmazói a rendszeres megrendelőik, mint a Tiffany, a Rosenthal, a Waterford, vagy a Cristal de Paris – hangzott le a Hungarikum Szabadegyetem első előadásán Veszprémben.

Az Ajka Kristály Veszprém megye értékei közül az első között került nemzeti kiválóságaink közé, a Magyar Értéktárba. A kérdés, most mégis az, meddig marad fenn nemzeti értékünk. Biztosítható-e a gyár továbbélése, vagy évtizedek múltán csak gyár előtt álló Marton László szobor emlékeztet majd az üveggyártás dicső ajkai múltjára?

Csala Zsuzsa iparművész tervező idézte fel az Ajka Kristály múljának és jelenének legfontosabb momentumait  Fotó: Herold Gábor

Az ajkai kristály története

Már az 1800-as évek elején több üveghuta működött a Bakonyban: Lókúton, Pénzesbányán, Somhegyen, Németbányán, Csehbányán, és Úrkúton. A pápai kereskedő családból származó Neumann Bernát 1878-ban a bakonyi üvegfúvás legkiválóbb mestereit csábította az ajkai hutába, ahol akkor még befőttes üvegeket, boros üvegeket és demizsonokat gyártottak. Már akkor egyedi volt az Ajkán alkalmazott technológia, hiszen az üvegolvasztáshoz ekkor még mindenki faszenet használt, az ajkai üveghutában viszont a helyben bányászott csingeri kőszénnel fűtötték fel a kemencéket – idézte fel az Ajka Kristály történetének kezdeteit Csala Zsuzsa, Moholy-Nagy László díjas tervező iparművész.

Az 1891-től az 1948-as államosításig a Kossuch-cég kezében alakult ki az új szemlélet. A használati tárgyak, hagyományos háztartási üvegek helyett elkezdődött a luxus üvegek, kristályok gyártása, már akkor elsősorban a külföldi piacra, Németországba, az USA-ba és Kelet Indiába. Ekkor már több mint 400 üvegfúvó és csiszoló mester dolgozott az ajkai üveggyárban. Az igazi fellendülést mégis az 50-es évek utáni közel három évtizeden át tartó időszak hozta meg. Az átfogó rekonstrukció komoly technológiai fejlesztéssel is járt. A régi fazekas kemencék helyére folyamatosa magas hőmérsékletet és olvasztást biztosító kádkemencék kerültek.

A termelés megkétszereződött, ami nem jelentette a tömegtermelésre való visszaállást, a termelés egyre nagyobb hányadában állítottak elő kifinomult megmunkálást igénylő luxus ólomkristály termékeket.

- Az 1920-as, 30-as években tervezték és alkották azokat az egyedi kristálytálakat és vázákat, melyek az Iparművészeti Múzeumba kerültek: a portré gravírozással díszített tálak, Ferenc József császár és Kincsem alakjának tökéletes másával, vagy az 1930-ban Garamvölgyi Rezső által tervezett Primavera váza, melyben először alkalmaztak színes üveget. A felújított és napokban átadott ajkai múzeumba három évre visszakerült néhány ezek közül – mondta Csala Zsuzsa. Hozzátette, a ma alkalmazott technológia az 1970-es években alakult ki, lényege a míves megmunkálás, hámozás, aprólékos, sok esetben portrégravírozás, zománcfestéssel vagy aranyozással való tovább díszítés.

Így készülnek az üveg tárgyak egy manufaktúrában

Az üvegfúvás és megmunkálás magas szintű szaktudást igényel. Az Ajka Kristály vezető tervezője bemutatva a gyártási folyamatot emlékeztetett, az üvegfúvók 1400 fokos olvasztott üvegcseppel dolgoznak, amit 900 fokosra engednek lehűlni a megmunkálás közben, majd minden újabb alakítás, formázás előtt visszamelegítik. A díszítésben az egyik alkalmazott technika a hámozás, ennél aprólékosabb és időigényesebb a gravírozás, amit egészen apró golyóval, vagy csiszoló fejjel végeznek. De díszítenek homokfúvással, zománcfestéssel, többrétegű megmunkálással, színes üveget alkalmazva. Ezek a színes kristály tárgyak annál drágábbak, minél mívesebbek, valamint minél magasabb az oxid tartalmuk. A vörös színt például a réz oxid, a lila színt a mangán oxid adja. A legdrágább a fekete üveg, melynek színét a magas mangán és kobalt oxid tartalom adja. Az Ajka kristály két évvel ezelőtti, legújabb fejlesztése a zöld szín, melyhez króm oxidot használnak.

Az ajkai üveggyár ma is őrzi a manufakturális, kézműves jelleget. Szabad kézzel készülnek a tervrajzok, fa tömbből esztergálják ki a megtervezett formát, majd a már üreges fát kettévágják. Az így kapott fél sablonokba fújják be az 1400 fokos olvasztott üvegcseppet. A munkafolyamat komoly koncentrációt igényel. Az üvegfúvónak fújás közben az üvegfúvó csövet, más néven pipát folyamatosan forgatni kell.

Csak a tökéletes forma kerül a csiszolóműhelybe. A hibás fehérüveget visszaolvasztják, az elrontott színes üveget pedig összetörik és eldobják. Nem első osztályú termék ugyanis nem hagyhatja el a gyárat.

Lesz-e utánpótlás vagy kihal a mesterség?

Az ajkai üveggyár fénykorában a másfél ezret is meghaladta a dolgozók száma. Ma az üvegfúvó mesterek és csiszolók száma együttesen alig teszi ki a 250-et.

- Az üveggyártás kezdeti idején még üvegfúvó dinasztiákban adták át egymásnak a tudást, apák a fiaiknak és így tovább. A családok kolóniában éltek a gyár mellett. Egészen az 50-es évekig nem is lehetett üvegfúvást, megmunkálást tanulni. A gyár falain belül tanították az idősebb mesterek a fiatalokat – idézte fel a szakmunkásképzés kezdeteit Csala Zsuzsa. A huszadik század derekán indult szakképzés fél évszázadon át biztosított az utánpótlást. Tíz évvel ezelőtt a képzés megszűnt. Az üvegfúvó mesterek egy harmada néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. A kérdés tehát az, 10-20-30 év múlva lesz-e még valaki, aki tud készíteni ajkai kristályt.

Az Ajka Kristály becses értékünk, nemzeti büszkeségünk. A ma is több ezer féle luxus kristály termék 90 százaléka exportra készül, ott van a világ számtalan pontján, csak éppen más világmárkák, brandek neve alatt. A legjobb esetben „Made in Hungary” jelzéssel… Egyedül a japánok engedik, hogy nagynevű forgalmazó cég által kibocsátott ajkai kristályok viseljék az Ajka Kristály márkajelzését, logóját. Vagyis a világ legkiválóbb kristálycsodái születnek meg az ajkai üveghutában, amiről rajtunk, magyarokon kívül csak kevesen tudják a valódi eredetet.

A Szent Korona eredeti kristály mása a Milleneumra készült, ma az Iparművészeti Múzeumban látható

Ez az egyik legnagyobb feladat a jövőre nézve. Felépíteni az Ajka Kristály, mint nemzeti érték saját brandjét és hírét messze vinni a világba. Ha ez sikerül, akkor feltámasztható lesz az üvegműves képzés is. Ellenkező esetben évtizedek múlva az Ajka kristály már csak egy fejezet lesz a magyar értékek történelmében.

Népművészeti foglalkozás: Négy mesterség

A Hungarikum Szabadegyetem első előadását követően a résztvevők négy régi magyar mesterség fogásait próbálhatták ki a népművészet mestereivel. Gáspár Marianna népi bőrműves, Cz. Tóth Hajnalka hímző- és gyöngyfűző népi iparművész, Hegedűs Árpád kosárfonó, valamint Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna szövő népi iparművész tartott foglalkozást a Veszprémi Művelődési Központ előcsarnokában.

A Hungarikum Szabadegyetem következő eladásának témája a Höveji Csipke. Időpontja október 25. 16:00. Az előadást a következő alkalommal is gyakorlati foglalkozás követő a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület közreműködésével. 

 
 

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Impresszum

Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány

8248 Nemesvámos Petőfi S. u. 59
info@pannonterseg.hu
Tel: 06-20-3707-917
Dr. Horváth Zsolt kuratóriumi elnök
zsolt.horvath.dr@gmail.com

Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Közhasznú Egyesület

Sövényházi Balázs egyesületi elnök
8200 Veszprém, Szabadság tér 15.
ertekteremtok@gmail.com

Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft
8200 Veszprém Szabadság tér 15.
pannon.media@gmail.com

Elérhetőségek

  • - 8248 Nemesvámos, Petőfi utca 59.
  • - Iroda 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.
  • +-
  • +- 36 20 / 570 0065, +36 20 / 370 7917