Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

  • 2014. október 26., vasárnap
  • Írta:  Füssy Angéla
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Legyél te az első hozzászóló!

A népi hímzőkultúra egyik legremekebb tűcsipkés terméke a rábaközi pókos fehér hímzés, melyet ma már világszerte höveji csipke néven ismernek. A höveji asszonyok az évtizedek során a variánsokkal együtt hatvan különböző mintát, úgynevezett pókot alkottak meg. Ma is ezt a gazdag motívum világot alkalmazzák a rábaközi csipkeverők.

A höveji csipke, mint a legmívesebb magyar kézimunka 2010 óta örökös földrajzi védettséget élvez. 2014-ben pedig felvételt nyert a nemzeti értéktárba – hangzott el a Hungarikunyhó Szabadegyetem második rendezvényén Veszprémben.  Bár a szabadegyetem témája ez alkalommal kifejezetten a höveji csipke volt, meghívást kaptak a Balaton-felvidéki és bakonyi hímzőkultúra képviselői is, hogy miként Mihalcsik Márta az Európai Magyar Népművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke fogalmazott – szövetségeseket találjanak.

Hófehér damasztok, hímzett batisztok, csipkecsodák öltöztették díszbe a Hungarikunyhó rendezvényére a veszprémi Városi Művelődési Központot. Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész, a Hövej Csipke Egyesület tagja kedvenc darabjait hozta el, hogy bemutassa csipkéik valóban páratlan díszítettségét, gazdagságát. Rábaközi terítők, kötények, ingek sorakoztak a kivetítő melletti asztalon, míg az Alsóörsi Csipkeműhely tagjai bakonyi és Balaton-felvidéki mintákon mutatták be a csipkeverés fortélyait.

A höveji csipke jó példa arra, hogy ha egy bármilyen kicsi közösségnek ilyen becses értéke van, ha azt felkarolja, büszkén őrzi, annak az értéknek a nemzet kirakatában van a helye – mondta a szabadegyetem házigazdája, dr. Horváth Zsolt. A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett, a höveji csipke lépésről lépésre, a helyi értéktárból került a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárba, majd onnan a Magyar Értéktárba. Az érték gazdáinak célja pedig az, hogy a Hungarikum Gyűjteményébe sorolják a höveji csipkét. A Balaton-felvidéki és bakonyi hímzőkultúra ma a Veszprém Megyei Értéktár része, de hasonló sikereket érhet el, ha az érték gazdái összefognak és dolgoznak ezért.

Az Alsóörsi Csipkeműhely tagjaival ki is lehetett próbálni a csipkeverést 

A höveji csipke

Hövej egy mindössze háromszáz lelkes kis falu a Rábaközben, 8 kilométerre Kapuvártól, Soprontól és Győrtől pedig körülbelül félszáz kilométerre. Az 1800-as években földművelésből éltek a hövejiek, de többek közt a rossz minőségű talajnak is „köszönhetően” nagy volt a szegénység a faluban. De az asszonyok, akik azért, hogy ezzel is besegítsenek a család megélhetésébe kézimunkázni kezdtek, híressé tették Hövej nevét – idézte fel a höveji csipke történetének kezdeteit Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész. Az akkoriban készült darabok még a pozsonyi jellegzetességeket hordozták. 1860-ban egy fiatal höveji leány, Horváth Borbála hozta haza a különleges hímzés tudományát. A Pozsony melletti Somorján libapásztorkodott évekig. A szolgálatból hazatérve a farsangi mulatságra három táncos kötényt tervezett magának, amiket aztán a barátnőivel hímeztek ki. A népi monda szerint ez a három kötény indította el a höveji hímzésnek. Miután a különleges fehér hímzés, lukhímzéssel, láncöltéssorral, laposöltésekkel, és huroköltésekkel elterjedt a faluban, a néhány kilométerre fekvő Kapuvárról a tehetős menyecskék, asszonyok a hövejiekkel hímeztették az ünnepi darabjaikat.

Az úgynevezett pókolás, ami egyedivé teszi a höveji csipkét, csak a 20. században jelent meg – mondta Véghné Lőrincz Ágnes. A pókolás gyakorlatilag a mintákban található lyukak finom, vékony szállal való bekötése, hálózása. Régen a lányokat már gyermekkorban tanították varrni. Aki a szélezésben, lyukhímzésben és az úgynevezett bársonyozásban már elég ügyes volt, az megpróbálhatta a pókolást is. Véghné Lőrincz Ágnes maga is 8-10 évesen kezdett el hímezni. Mindent elsajátított a nagymamától, akinek az összes rajzát, mintáját megőrizte.

- Ma a variánsokkal együtt összesen hatvan pókot alkalmazunk. Mindegyiknek saját neve van. Az elődeink megmintázták a tavaszi rét szinte minden virágát – fogalmazott a népi iparművész. Gyakori motívumok még a búzakalász, a csillag, a tölgyfalevél vagy a harang.

Véghné Lőrincz Ágnes az egyik darabot mutatja

Így készül a höveji csipke

- Minden esetben előrajzoljuk a mintát egy papírra, onnan másoljuk át az alapanyagra, ami általában svájci batiszt – mondta Véghé Lőrincz Ágnes. Az anyagot kifeszítjük a rámára, majd kiférceljük. A mintákat azért férceljük alá, mert így kiemelkednek az anyagból és tartása is lesz. Aztán kivágjuk a lyukakat és kivarrjuk a szélüket, utána jöhet a nagyobb lyukak betöltése, ezeket pókozzuk. Ettől lesz a kézimunkánk höveji.

Régen a höveji asszonyok varrót alakítottak, együtt kézimunkáztak. Az egyikük közben felolvasott, így művelődtek is. Akkoriban még csak 8-10 féle kötés létezett, ma körülbelül 40-45. A leggyakoribbak a lábas, a macskatalpas, a fészkes és a pókos kötések és ezek variációi. A legaprólékosabb, munkaigényesebb a pókos kötés. Minél több pókot rejt egy darab, annál drágább.

A höveji csipke ma

15-20 évvel ezelőtt még legalább 30-en csipkéztek Hövejen. Ma 25 népi iparművészük van, de jó, ha 15-en aktívak.

- Öten vagyunk, akik aktívan dolgozunk és terjesszük, őrizzük a höveji csipkét. Van egy egyesületünk és csipke körünk is, ahol is a fiatalok is elsajátíthatják a csipkézést. Akadnak néhányan, akik fontosnak tartják, hogy elsajátítsák, legyen, aki majd tovább viszi a múltnak ezt a fontos darabját, de már sajnos nincs olyan hagyománya, mint régen – mondta a népi iparművész.

Az 1930-as évektől egyre távolabbi városokba, aztán külföldre is eljutott a höveji csipke. Vállalkozó kedvű asszonyok vásárolták fel a csipkéket, amit aztán nagyobb városokban, vásárokon árusítottak. Aztán a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének soproni szervezete vásárolta fel a kézimunkákat. Így aztán a különleges kézimunkák versenyekre, kiállításokra is eljutottak. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon számos díjat, többek közt aranyérmet nyertek.

Napjainkban gyakran dolgoznak megrendelésre, a régi mintákat ötvözve a kor divatjának igényeivel. A múltat idéző legkülönlegesebb darabokból állandó kiállítás nyílt a höveji Csipkemúzeumban. 

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Impresszum

Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány

8248 Nemesvámos Petőfi S. u. 59
info@pannonterseg.hu
Tel: 06-20-3707-917
Dr. Horváth Zsolt kuratóriumi elnök
zsolt.horvath.dr@gmail.com

Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Közhasznú Egyesület

Sövényházi Balázs egyesületi elnök
8200 Veszprém, Szabadság tér 15.
ertekteremtok@gmail.com

Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft
8200 Veszprém Szabadság tér 15.
pannon.media@gmail.com

Elérhetőségek

  • - 8248 Nemesvámos, Petőfi utca 59.
  • - Iroda 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.
  • +-
  • +- 36 20 / 570 0065, +36 20 / 370 7917