Értesítés
  • Simple Image Gallery Pro Notice: Joomla!'s /cache folder is not writable. Please correct this folder's permissions, clear your site's cache and retry.

Korok és viseletek: Legegységesebb nemzeti viseletünk a Bocskai

Dr. Hajdú Tamás viseletkutató,paszományos népi iparművész a magyar nemzeti viselet korokon átívelő történetét elevenítette fel. Dr. Hajdú Tamás viseletkutató,paszományos népi iparművész a magyar nemzeti viselet korokon átívelő történetét elevenítette fel.

A magyar nemzeti viselet sokszor és sokat változott az évszázadok során. A díszviseletek általában követték az európai divatot, a nemzeti jelleget minden korban a zsinórozás adta. Míg a különböző korokban eltért a nemesség és a parasztság nemzeti viselete, a 19. században kialakult Bocskai viseletek tekinthetők leginkább egységes nemzeti viseletnek, hungarikumnak – hangzott el a Hungarikunyhó Szabadegyetem előadásán, Veszprémben.

A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány, a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület partnerségével, harmadik alkalommal rendezett szabadegyetemet nemzeti értékeink témakörében Veszprémben. A téma ez alkalommal a magyar nemzeti viseletek története és a Bocsai viselet volt, melyet a Méretes Szabóság kezdeményezésére a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság terjesztett a Hungarikum Bizottság elé, s kérte kiemelt nemzeti értékeink közé való felvételét.

A történeti előadásra dr. Hajdú Tamás népi paszományos iparművészt kérték fel, aki évtizedek óta kutatja a magyar viseleteket, a témában Phd doktori címet is szerzett. A tudományos előadást a veszprémi Méretes Szabóság ruhái tették színesebbé. Tóth István szabómester közel harminc különböző díszmagyart, Bocskai és Attila viseletet hozott el a rendezvényre.

- A magyar szabók a történelem során mindig megpróbálták összhangba hozni a nemzetközi divattal a magyar viseleteket. A 16. században merült fel először az igénye annak, hogy külsőségekben, a ruhán is kimutassuk a nemzeti hovatartozást. Az öltözet anyaga, díszítése és színe ezt követően évszázadokon át árulkodott viselője neméről, koráról és a társadalomban elfoglalt helyéről, egészen a huszadik századik, amikor egyre egységesebb nemzeti viseletek jelentek meg – emlékeztetett dr. Hajdú Tamás viseletkutató történész.  Mint mondta, két fontos elem tette magyaros viseletté az Európa más országban divatos fazonokat: a zsinórozás és a Petőfi nyakkendő (fekete csokornyakkendő arany rojttal), a többi kiegészítő általában a polgári viselet kellékeiből állt.

A díszes gombok, zsinórok kezdetben a főúri és a katonai viselet kellékei voltak, később a városi polgári és a falusi paraszti viseletben is elterjedt az alkalmazásuk.  A reformkorban a nemzet ébredése hangsúlyos magyar viseletet igényelt, elterjedt a zsinóros ruha, amit később, az abszolutizmus idején a nemzeti ellenállás kifejezőjeként hordtak.  Ez az időszak a magyar viseletek reneszánsza. Ünnepeken sűrűbb zsinórozásút, díszesebb kivitelűt, a hétköznapokon egyszerűbb változatot hordtak. Kétféle magyar viselet alakult ki, a nemesség által viselt díszmagyar és a hétköznap viselt magyar ruha. Ekkor terjed el a fehér nyári pantalló, mint szalonképes öltözet.

A fiatalok kezdték el a viselni a hosszú fazonú fekete zsinóros kabátot, az Attilát, ami később egyértelmű politikai töltetet is kapott, a Habsburgokkal és a bécsi udvarral való szembenállást fejezte ki. 1849-ben rendeletileg be is tiltották a viseletet, az 1850 es évekig, amikor a politikai helyzet átalakulásnak is betudhatóan a hatalom már elnézte a magyar ruhát.

- 1859-ben újabb öltözködési divathullám terjedt el. Hasonlított a reformkori ruhákhoz. A magyar viseltet ekkor egyfajta tüntetésnek is szánták, míg az alkotmányt helyre nem állítják. A középosztálytól szinte elvárt volt, hogy magyaros ruhát viseljen – elevenített fel a következő fordulópontot dr. Hajdú Tamás.  Az újabb mérföldkő a millennium éve volt, amikor a magyarság ezer éves történetét hangsúlyozva újra előkerültek a régi ruhadarabok, vagy pedig historizáltak, és lemásolták az új ruhákra a régi fazonokat, díszítéseket.

A századfordulótól egyre inkább begyűrűzött a nyugat-európai polgári öltözködés. A magyaros jelleg is egyre visszafogottabban jelent meg. Két mozzanatnak köszönhető, hogy megmaradtak a nemzeti hovatartozást kifejező viseletek. 1903-ban indult el az úgynevezett tulipánmozgalom, ekkor a 19. századi viseletet vették elő. Egyszerű zakó, öt pár zsinórral, valamint zsinórozott kézelő volt a divat.

Majd 1933-ban Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár a Magyaros Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságának vezetőjeként a magyaros férfiruha tervezésére pályázatot írt ki azzal a céllal, hogy a díszmagyar helyett korszerűbb díszruhát hozzanak létre. Így született meg a XIX. századi magyar öltözettől kölcsönzött szabásmóddal és zsinórzattal díszített, fekete, polgári öltöny, a Bocskai, újra fellendítve a ruhazsinórok iránti keresletet. Megjelent a kismagyar, amikor a nyugat-európai ruhákat néhány zsinórral díszítették fel. Átalakult a zsinórozás is, könnyebb horgolt zsinórok jelentek meg. Divatos kiegészítő lett a magyar nyakkendő.

Az 1900-as évek derekán egyre inkább elterjedtek a magyaros felsőkabátok is. A lengyel nemesi öltözetet vették át, ezért is nevezték lengyelkének. Irhából készült változata pedig a Rozsnyói bunda volt, melyet főként vadászatokon viseltek.

- A 20. században a középosztályhoz való tartozást fejezték ki a magyaros ruha viselésével. Ekkor jeletek meg az elsőként Bencés diákok által viselt Bocskai ruhák, és lányiskolák tagjai által viselt Bocskai blúzok is – emlékeztetett a viseletkutató.

Már a 40-es évek közepén, karikatúrákon gúnyolták, s levitézlettnek nevezték a magyar ruhák viselőit. A kommunista diktatúra, pedig mint minden magyar jelképet, üldözte a nemzeti viseletet. Viszont valamilyen népi viseltre mégis csak igény volt, a kor politikai vezetői a parasztságban találták meg az elfogadható népi hagyományt. Minden más magyaros viselet reakciósnak számított. A külföldön élő magyarság számára is a magyar népviselet vált ismert nemzeti viseletté.

- A következő fordulópont az 1968-as Táncdalfesztivál volt, ahol előadók, együttesek, többek közt az OMEGA tagjai öltöttek fel Bocskait, s hozták vissza ezzel a divatba. Az áttörésre azonban a rendszerváltoztatásig várni kellett. Régi polgári magyar ruhákban az 56-osok jelentek meg először, méghozzá Nagy Imre újratemetésén. Azóta a nemzeti viselet, köztük a Bocskai újabb reneszánszát éli. Minél többen viselnék, annál kevésbé tudna politikai pártok sajátos szimbólumává válni. A mai divatban a Bocskai ugyanis gyakorlatilag a jobboldaliság jelképe - fogalmazott dr. Hajdú Tamás. Emlékeztetett, az utóbbi időben egyre nagyobb divat a női Bocskai kosztüm is. Mivel a női ruha több mindent elbír, ezek a viseletek tarkábbak, színesebbek, divatosabbak.

Média

Képgaléria

{gallery}170{/gallery}

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Impresszum

Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány

8248 Nemesvámos Petőfi S. u. 59
info@pannonterseg.hu
Tel: 06-20-3707-917
Dr. Horváth Zsolt kuratóriumi elnök
zsolt.horvath.dr@gmail.com

Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Közhasznú Egyesület

Sövényházi Balázs egyesületi elnök
8200 Veszprém, Szabadság tér 15.
ertekteremtok@gmail.com

Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft
8200 Veszprém Szabadság tér 15.
pannon.media@gmail.com

Elérhetőségek

  • - 8248 Nemesvámos, Petőfi utca 59.
  • - Iroda 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.
  • +-
  • +- 36 20 / 570 0065, +36 20 / 370 7917